Olvasási idő: 7 perc
Aki nagyon praktikus beállítottságú, szereti a konkrét kérdésekre adott konkrét válaszokat. A konkrétumokkal semmi gond nincs, az olyan kérdések, hogy “1 cm hungarocell hány cm téglának felel meg?” viszont mégis félrevezetőek lehetnek. Ezzel együtt nézzük meg, mint mondanak a hozzáértők, és merüljünk el kicsit a hőszigetelés témakörében!
1 cm hungarocell hány cm téglának felel meg?
Az ilyen kérdésre mindig az a válasz, hogy attól függ… Például attól, hogy milyen téglát használunk (kis méretű, B 30 stb.). De eggyel hátra lépve az egyik fő kérdés az, hogyan van kialakítva a rendszer többi része. Az épületek hőszigetelése ugyanis egy rendszert alkot, amely sajnos csak annyira hatékony, mint a leggyengébb része. Hiába van tehát remek homlokzati hőszigetelésünk, ami a tundrán is megállná a helyét, ha a pince vagy a tetőtér felé elszökik a hideg.
De a konkrét válaszokat kedvelők kedvéért mielőbb tovább kanyarodunk, következzék egy konkrét válasz. Alapvetően 1 cm hungarocell kb. 10-12 cm vastagságú téglával egyenértékű.
Annak eldöntéséhez, hogy a te ingatlanod számára mi lenne az ideális szigetelőanyag és milyen vastagságban lenne érdemes felrakni, érdemes szakértő segítségét kérned.
Eltérő igények és jogi háttér: változó trendek a hőszigetelésben
Akinek van régóta hőszigeteléssel foglalkozó ismerőse, az el tudja mondani, hogy régen gyakran néhány (régen 4-6, pár éve 10 cm) vastagságú hungarocell lapokat használtak. Ezzel szemben ma már a 15-20 cm-es lapok használata is mindennapos. Mi állhat a trend hátterében?
Magas energiaárak, modern igények
Az elmúlt néhány év energiapiaci változásait sajnos senkinek sem kell bemutatni. Az energiaárak az egekbe szöktek és az állami szabályozás is változott, így nagyon megemelkedtek a lakosság költségei. Így nem csoda, hogy egyre nagyobb igény van az alacsony fűtési költséggel üzemeltethető ingatlanokra, illetve a jó minőségű hőszigetelésre.
Ezzel párhuzamosan a technológia és a szaktudás is sokat fejlődött, a mai szakemberek nemcsak jobb alapanyagokkal dolgozhatnak, de magasabb szakmai standardokat tartanak szem előtt. A tetőtéri hőszigetelés fejlődése (páraáteresztő tetőfóliák stb.) is ezt tükrözi. A lakosság megemelkedett igényei (például jobb komfortérzet) szintén a nagy hatékonyságú rendszerek felé tolta el a piacot.
Szigorodó szabályozás
Az Európai Unió a szívén viseli a klímaváltozás elleni harcot, és ezt az irányelvei is tükrözik. A klímaváltozás elleni fellépésben az energiafelhasználás csökkentése is kulcsszerepet játszik. Ha az épületeink 30%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, jó eséllyel ennyivel kevesebb fosszilis energiahordozó elégetésére van szükség.
Az Európai Unió 2010-es 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve az épületek energiahatékonyságának folyamatos szigorítását tűzte ki célul. Ennek alapján született meg a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet, amely értelmében 2021-től már csak a közel nulla energiaigényű épületek (KNE, BB energetikai minősítés) kaphattak volna használatbavételi engedélyt. Ezt a határidőt azóta többször kitolták, jelenleg 2024 június 30-tól kell megfelelni ennek a követelménynek.
Mit is takar pontosan ez a két B?
Az épületek energiahatékonyságát számos tényező figyelembevételével (falak vastagsága, hőmérséklet, nyílászárók stb.) kalkulálják. A bonyolult mérnöki számítások eredményét egy energetikai tanúsítványon (köznyelven: lakás zöldkártya) tüntetik fel. Új épületek építésénél kötelező a dokumentum elkészítése. Az energetikai tanúsítványok 12 energiahatékonysági kategóriába sorolják az ingatlanokat:
- AA++ (minimális energiaigényű)
- AA+ (kiemelkedően nagy energiahatékonyságú)
- AA (közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb)
- BB (közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő)
- CC (korszerű)
- DD (megközelíti a korszerűt)
- EE (átlagosnál jobb)
- FF (átlagos)
- GG (átlagost megközelítő)
- HH (gyenge
- II (rossz)
- JJ (kiemelkedően rossz)
Az jelenlegi szabályozás értelmében 2024 június 30-tól csak a legalább BB besorolású ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt. A BB (közel nulla energiaigényű) minősítéshez az alábbi szempontoknak kell megfelelni:
- Maximum 100 KWh/m²/év energiafogyasztás, aminek 25%-a megújuló energia kell, hogy legyen. Amennyiben ez nem teljesül, a maximális energiafogyasztás értéke 76 KWh/m²/év lehet csak.
- Szabályozva van a szerkezeti elemek (pl. falak) hőátbocsájtása (hőátbocsájtási tényező, minimális hőszigetelő képesség). Tehát nem azt írja elő a jogalkotó, hány cm hungarocellt kell a falra tenni, hanem hogy az egész homlokzati fal hőátbocsájtási tényezője mekkora kell, hogy legyen.
- Az egész épületre meg vannak fogalmazva hőveszteség-tényező követelmények.
Az energetikai tanúsítványt az építtetőnek kell elkészíttetnie. A már használatba vett ingatlanokra nem vonatkoznak a fent taglalt előírások, az energetikai tanúsítványt azonban ilyenkor is érdemes lehet elkészíteni. Amennyiben ugyanis tervezzük eladni vagy egy éven túl bérbe adni, szükségünk lesz rá. A hőszigetelés megtervezéséhez pedig szintén nagy segítséget nyújthat.
A megfelelő hőszigetelés további előnyei
Az épületek hőszigetelése során egyértelmű, hogy az energetikai hatékonyság a legfontosabb tényező. Ezen múlik, mennyi lesz az annyi a fűtésszámlán, és a környezetvédelem szempontjából is ez számít a leginkább. Itt megemlítendő, hogy a hőszigetelés nemcsak arra jó, hogy télen segít melegen tartani a lakást! A nyári melegben pont, hogy kint tartja a meleget, így kevesebbet kell használnunk a klímát.
A komfortérzet növekedése szintén fontos szempont. Kisebb lesz különbség a fűtött és a nem fűtött helyiségek között, és kevésbé fog ingadozni a beltér hőmérséklete. A lelki komfortérzet pedig szintén nő, ugyanis jóval kevésbé kell aggódni, hogy ismét változik a szabályozás, vagy tovább emelkednek az árak. Egy hatékony hőszigetelésű ingatlan esetén bár érinteni fognak minket ezek a hatások, jóval tervezhetőbb lesz az életünk anyagi szempontból.
Ha hőszigetelés, akkor hungarocell (legtöbb esetben)
A legtöbb embernek a hőszigetelés kapcsán első körben a hungarocell (EPS) hőszigetelő táblák fognak eszébe jutni. Méltán, mert valóban az egyik leggyakrabban alkalmazott anyag. Természetesen fő alternatívájának, a kőzetgyapotnak is megvannak az előnyei és specifikus alkalmazási területei (pl. tetőszerkezetek, faházak), ezzel együtt a lakossági igények jó részét tökéletesen ki lehet elégíteni hungarocell hőszigeteléssel.
A hungarocell hőszigetelő lapok típusai:
EPS lapok: az EPS (expanded polystyrene) expandált polisztirolhab. Mivel 98%-a levegő, nagyon jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, emellett alaktartó, időtálló, vegyszerálló és költséghatékony. Hátránya, hogy a nedvességnek nem áll ellen.
XPS lapok: Az XPS lapokat extrudálási eljárással készítik. Előnyük, hogy mivel tömörebbek, jóval nagyobb a mechanikai teherbíró képességük, így nagyobb igénybevételre is alkalmasak. A nedvességgel szemben is ellenállóbbak. Az összetévesztés elkerülése érdekében a fehér EPS lapokkal szemben színesek.
Érdemes még megemlíteni a grafitos EPS lapokat, amelyek gyártása során grafitport kevernek a polisztirolhoz. A grafitos EPS lapok mintegy 25-30%-kal jobb hőszigetelést képesek biztosítani. Cserébe viszont a szállításkor és a beépítéskor vigyázni kell, hogy túlzottan fel ne forrósodjanak. Illetve meg kell említeni, hogy a nagyon magas hőmérsékleteket (tartósan 70 °C ) nem bírja, ilyenkor lágyulni kezd.