Hulladékkezelés az építőiparban – költség vagy lehetőség?

Az Európai Bizottság felmérése alapján az EU területén éves szinten 600 millió tonna hulladék keletkezik, amelynek legnagyobb hányadát (34,7%) az építőiparban keletkezett hulladék teszi ki.

Annak ellenére, hogy az építőipari melléktermék aránya tagországonként eltérő (Ausztriában 72,1%, Magyarország 20,7%), illetve egy olyan keletkezett anyagfeleslegről beszélünk, aminek a kezelése és eltakarítása fájó többletköltséget jelent az ipari szereplők számára – különösen az építőiparban érdemes újragondolni az építési hulladákkezelésre vonatkozó gyakorlatot.

 

Hogyan működik ma a hulladékgazdálkodás az építőiparban?

Magyarországon az építési és bontási tevékenység során keletkező hulladék kezelésének szabályozását a 45/2004. [VII. 26.] rendelet mondja ki. Az építkezés során keletkezett melléktermék elszállításáról és hulladéklerakóba juttatásáról az építtetőnek kell gondoskodnia, az építési vagy bontási munkálatok során keletkező hulladék kezelését pedig a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. Amennyiben elmulasztja az építtető, a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást indíthat, vagy megtagadhatja az építési engedély kiadását az adott területre.

 

Hulladékkezelés új építkezésre vonatkozóan

Új építés esetén építési tervlapot, bontás esetén bontási tervlapot kell vezetni. Ezeken a munkálatok során keletkező hulladékmennyiséget és azok típusát kell feltüntetni, valamint gondoskodni kell arról, hogy az építkezés során fel nem használt anyagok a megfelelő hulladéklerakóba kerüljenek (inert vagy vegyes hulladék). A környezetvédelmi hatóság felé el kell számolni a hulladéklerakással, vagyis be kell mutatni a hulladéklerakótól kapott bizonylatot.

 

Hulladékkezelés felújítás esetén

Mivel a felújítási munkálat nem engedélyköteles, általában a hulladékkezelés naplózása sem történik meg. Ezek az esetek többnyire magánszemélyek lakás-vagy házfelújítását jelentik, vagyis az építtető egy magánszemély vagy család, akinek a költségvetését jelentősen megdobná a hulladék elszállíttatása. Ezekben az esetekben a keletkezett hulladék sorsa követhetetlen: az inert hulladék szerencsésebb esetben a településen elérhető hulladéklerakóban köt ki, a vegyes hulladék pedig apránként beolvad a kommunálisba, vagy a településhatár mellett köt ki egy elhagyatott területen illegális lerakatként.

 

Miért ódzkodunk a hulladékkezeléstől?

Mint mindennek, a szemét eltakarításának is költsége van, nem is beszélve a tárolásáról és későbbi sorsáról. Az építőipar esetében az inert hulladék kezelésével jóval könnyebb dolga van az építtetőnek, mivel az kizárólag építési törmeléket (kő, beton, tégla, homok) tartalmaz, ami később a hulladéktelepen aprítás és darabolás által újrahasznosításra kerül. Mivel az utóbbi évtizedekben egyre égetőbbé vált a természeti erőforrások kimerülésének veszélye, a körforgásos gazdasági modell alapján majd minden iparágban arra törekszünk, hogy a termelés során keletkezett fölösleget visszaforgassuk és újabb terméket készítsünk belőle. Az inert hulladék hasznosítására egy újrahasznosító iparág épült rá, tehát a hulladéktelepre hordott építési törmelék nem pusztán hulladékot jelent, hanem alapanyagot egy újabb építőanyag előállításához. A kialakult érdekeltségnek köszönhetően az inert hulladék tárolására jóval több telephely létesült, ennek következtében pedig a tárolási költségei is jóval kedvezőbbek, mint a vegyes hulladék esetében. Ma az inert hulladék tárolása 7500 Ft + ÁFA / tonna értéken működik, míg a vegyes hulladék esetében 24 500 Ft + ÁFA / tonna a tárolási költség.

A vegyes hulladék kezelését megnehezíti, hogy amíg inert hulladék tárolására alkalmas telepből nagyjából minden városban található egy, addig a vegyes hulladék tárolására alkalmas telepből megyénként van 3-4.

Költséghatékony megoldás a Hungarocell-hulladék kezelésére

A hulladékkezelésben nem csak a hulladék tárolása termel plusz költséget, hanem annak elszállítása is. A konténeres cégek nem súlyra számolják a hulladék elszállítását, hanem térfogatra, aminek a díjszabása elég nagy szórással működik: 6-12 ezer forint / m3 áron. A vegyes hulladék elszállítása jelentős többletköltséget termelhet az építtető számára, hiszen a vegyes hulladékba bekerülő fém, fa, műanyag, festék, polisztirol stb. térfogata és súlya anyagonként jelentősen eltérő. A Hungarocell hulladék nagy mennyiségben történő szállítása például egy olyan tételt jelent, ami konténeres szállítási megoldással 700 – 850 forint / kilogramm költséget ró az építtetőre és éves szinten Magyarországon 100 000 m3-t meghaladó mennyiség keletkezik ebből a hulladékból. Ennek a költségnek a csökkenése akkor érhető el, ha egy másik piaci szereplő érdekeltté válik a keletkezett polisztirol felhasználásában, és ezen a ponton lép be a Masterplast Hungarocell Zöldprogramja. A körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében az általunk is forgalmazott Hungarocell EPS és XPS anyagok hulladékának újrahasznosítására kifejlesztettünk egy új technológiát, vagyis mi leszünk az a piaci szereplő, akinek a működése lehetővé teszi a vegyes hulladék kezelésének költségcsökkenését. Az építési munkálatok során keletkező Hungarocell hulladékanyagok szállítására és tárolására dolgoztunk ki azt a programot, ami jelentős költségcsökkenést fog eredményezni az építőipar szereplői számára, a következő bejegyzésben pedig részletesen elmagyarázzuk, hogy hogyan fog működni.

 


 

Ismerje meg a Hungarocell Zöld Programunk további részleteit az alábbi hivatkozásra kattintva:
Hungarocell Zöld Program

A Hungarocell Zöld Program Öko pontjainak listája pedig a következő hivatkozáson érhető el:
Hungarocell Zöld Program – Öko pontok