Tetőtér beépítés költözés helyett: egy ideális megoldás

Olvasási idő: 8 perc


Tetőtér beépítés előtt megannyi tényezőt figyelembe kell venni: a tetőszerkezetet, a szigetelést, az engedélyeztetést és persze a felmerülő költségeket.

A tetőtér beépítése nem a legolcsóbb felújítási folyamat, mégis elenyésző egy új lakás vagy egy nagyobb családi ház vásárlása mellett. Sokszor előfordul ugyanis, hogy az idő előrehaladtával a ház egyre szűkösebbé válik. Noha a fiatalok otthonról való költözése a mai világban egyre jobban kitolódik, mégis igénylik a személyes életteret: ilyenkor egy, akár külön bejárattal nyíló tetőtéri lakás jó megoldás lehet. A felújítás megkezdése előtt azonban érdemes bővebben tájékozódni: ebben segítünk.

 

Alkalmas a házam tetőtér beépítésére?

A tetőtér beépítés engedélyköteles módosítás, minden esetben építési engedély szükséges az elvégzéséhez. A bővítés kivitelezhetőségéről szakértő dönt a beépítés tervétől és az aktuális jogszabályoktól függően.

 

Tetőtér beépítés engedély

A tetőtér beépítés szabályai egyszerűek, sokan azonban nem tudják, hogy álljanak neki – vagy azt, hogy egyáltalán szükséges-e engedély.

 

Az engedélyszerzés lépései:

 

  • Felmérés, állapotvizsgálat
  • Kiviteli terv készítése
  • (Esetleges szerkezeti átalakítások megtervezése)
  • Építési engedély megszerzése
  • A kivitelezéshez műszaki vezető szükséges, a folyamatról építési napló készül.

 

Tetőtér beépítés szempontjai

A tetőtér átalakítását általában az alábbi három szempont befolyásolja:

 

  • A tetőszerkezet formája
  • A ház szerkezete
  • A ház tájolása
  • A megközelítés

 

A tetőszerkezeti hajlásszög ideális esetben 35-55% közé esik és minél meredekebb, annál több lesz a nettó alapterület a padlástérben. A bruttó alapterület tulajdonképpen a padlófelülettel egyezik meg, míg a nettó a minimum 190 cm belmagassággal rendelkező területet jelöli.

 

A ház szerkezete: meg kell vizsgálni azt, hogy az épület elég tartós szerkezetű-e: az alap elbírja a bővítést, a tartófalak szilárdak, és a födém is erős. Ha valamely szempont nem teljesül, akkor a megerősítés költségeit is vállalni kell.

 

A ház tájolása főleg kényelmi okok miatt fontos tényező, amit érdemes figyelembe venni. A tájolástól függ a közvetlen napsütéses órák száma illetve a tetőtéri ablakok beépítése is.

 

A megközelítés megoldható egy tetőtérbe felvezető lépcsővel, ami lehet a házon kívül, a homlokzati falon felfutó lépcső is, mely egy külön bejárathoz vezet, de kialakítható a házon belül is – ebben az esetben viszont számolni kell azzal, hogy a lépcső “alja” helyet foglal majd el a tetőtérbe vezető helyiségből.

 

Tetőtér kialakítása a tetőhajlásszög függvényében

Ahhoz, hogy átlássuk a különböző tetőszerkezetek előnyeit, ismernünk kell azt, hogy mely típusok esetén érhető el nagy nettó alapterület.

 

Tetőhajlásszög
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

 

Elég meredek tető esetén akár kétszintes padlástér kialakítására is lehetőség van. Vegyük sorra a legfontosabbakat:

 

Sátortető (ez a 3-mas számú az ábrán) esetén a legkevésbé hatékony a tetőtér beépítése, sőt, nem javasolt. Az efféle kockaházak főleg a szocializmus alatt épültek, kevesebb faanyag felhasználásával ugyanis költséghatékonyabb volt ezek felhúzása. Ma azonban ezeket a házakat csak még nagyobb kiadással lehet átalakítani, átalában teljesen új tető és födémek felhúzásával.

 

A 2-es ábrán látható kontyos tetőszerkezet már valamivel jobb alternatíva az átalakításhoz. Ilyenkor a meredekebb dőlésszög miatt több a kihasználható alapterület, de a négy élgerinc így is hátrányt jelent a munkafolyamatokban.

 

A nyeregtető (1) már nagy beépíthető területet jelent a két egyenes falrész miatt, továbbá ún. térdfalas tetőszerkezet kialakításával tovább növelhető a lakható terület. Egy tágas, világos, kreatív egyberészes padlástér könnyen kialakítható.

 

A legegyszerűbb és legjobb opció tetőszerkezet kialakításához a manzárdtető (6-os ábra). Ilyenkor a nettó alapterület kb. megegyezik a bruttóéval, csak arra kell figyelni, hogy a 45 foknál meredekebb tető már beleszámít a homlokzati fal magasságába.

 

A tető hajlásszöge azért is fontos, mert legjobb esetben a tetőtéri ablak alja körülbelül 1 méterre kezdődik a padlótól, teteje pedig kb. 2 méteres magasságban van, így ülve és állva is kényelmesen nézhetünk ki rajta. Egy otthonos, világos padlástér kialakításához az egyik legszükségesebb a jó tetőablak beépítés.

 

A tetőtér szigetelés fontossága

Egy nem beépített padlástérben általában a szigetelés sem tökéletes még, a beépítés után pedig 2-3 kategóriával jobb energiahatékonyság is elérhető. Legegyszerűbben egy hőkamerás vizsgálattal lehet feltérképezni a tetőtér “gyengepontjait”: a szigetelést a betonkoszorúknál, a pilléreknél, az áthidalásoknál.

 

A szigetelés nem csak azért fontos, hogy a tetőtér kizárja a téli hideget és enyhítse a nyári hőséget, de a pénztárcánkhoz is kíméletesebb, egy minőségi, drágább szigetelés, hogy aztán a havi számlák alacsonyabbak maradjanak.

 

A megfelelő tetőtér szigeteléséhez fontos a tető, az oldalfalak és a padló megfelelő szigetelése. A tetőtér szigeteléséhez tetőfólia és üveggyapot szükséges, az oldalfalon EPS (a koszorúnál XPS) vagy kőzetgyapot, míg a padló szigetelésére XPS-t vagy lépésálló hungarocellt ajánljuk.

 

Egy jó szigeteléssel a penészesedés és a páralecsapódás is megelőzhető. A fentiek miatt pedig a ház értéke – energiagazdálkodása miatt – növekszik.

 

Tetőtér beépítés árak és költségvetés – mennyivel számoljunk?

A ház állapotától, a munkadíjtól, tervezői díjtól és anyagköltségtől függ a beruházás végösszege. A lépcső – kültéri vagy beltéri – az áram, a víz, vagyis a közművek bevezetése, a nyílászárók és a szigetelés közösen adják ki a költségeket.

 

100 négyzetméteres lakás esetén négyzetméterenként 35.000-60.000 Ft közötti árral számolhatunk: 3,5 millió alatt biztosan nem ússzuk meg a tetőtér beépítését.

 

Tetőtér beépítés CSOK igénybevételével – lehetséges?

A költségekben (ha van) lakástakarékunk és a CSOK is segíthet. Utóbbi azonban nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, így érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a nálunk végbemenő felújítás új lakás vásárlásának vagy meglévő lakás bővítésének felel-e meg.

 

Mi minősül bővítésnek? A HVG posztjában így fogalmaz: “Bővítésnek minősül, ha a lakás hasznos alapterülete legalább egy lakószobával nő, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is.”

 

A bővítést követően a gyerekek számától függően a lakás hasznos alapterületének 40-50-60-70 négyzetméterre kell növekednie, és számuktól függően 600.000-2.750.000 Ft vissza nem térítendő támogatás jár.

 

Tetőtér beépítés ötletek

Hozd ki a maximumot a tetőtérből! Ezek általában egy családi ház legkreatívabb szobái, pont a helyhiány és a falak dőlése miatt. Varázsolj gardróbot egy ferde síkon, játszadozz az ablakokkal, használd ki a helyet a lehető legokosabban: ahogy a Pinteresten is mutatják.

 

Tetőtér beépítés után

 

Fontos szempont továbbá a hangszigetelés is – a sokszor vékony elválasztókat érdemes valami extra szigetelőanyaggal megtoldani.

 

A tetőtér legtöbbször fehér falakkal mutat a legjobban, hisz itt a legtöbb a természetes fény és ez a legvilágosabb helyiség a házban – és ezen nem is feltétlenül szükséges változtatni. Sokszor az oldalfalakat és a térdfalakat más színűre festik, ami harmonizálhat az elképzelésekkel.

 

A gipszkarton segítségével könnyűszerkezetű belsőépítészeti megoldásokkal dobhatjuk fel a tetőteret, mely rögzítéséhez speciális gipszkarton profilok ajánlottak. Ahhoz hogy az elképzelésünk valósággá váljon, elengedhetetlen a gipszkarton profilok használata.

 

A padlás beépítés nagy hátránya, hogy legtöbbször csak egyedileg készített bútorokkal valósíthatóak meg az elképzeléseink, ami miatt még többet kell majd szánnunk a tetőtér beépítésre.

 

A tetőablakokat célszerű egymással szemben elhelyezni, így a szellőzés sokkal effektívebben megoldható a lakrészben. Főleg nyári napokon, a meleg levegő sokkal hamarabb távozik a tetőtérből.

 

Padlástér beépítés: konklúziók

A tetőtér beépítéssel elérhetjük, hogy egy lakás árának töredékéért új lakrészt alakítsunk ki a család gyarapodásával.

 

A nettó alapterület jelenti a kényelmes, használható négyzetmétereket a tetőtérben, ami csak bizonyos tetőszerkezetek mellett maximalizálható.

 

A tetőtér beépítésének költségei átlagosan 3-6 millió Ft közé esnek. Ezek a padlások alkalmasak 1-2 fiatal felnőtt lakhatására, akár külön bejáratú, a ház külső homlokzatához köthető lépcső kialakításával.

 

A szigeteléssel sem anyagi okok miatt, sem pedig a ház lakói miatt nem szabad spórolni: egy jó szigetelés nem csak a havi számlákat csökkenti, de egy jó hangszigetelés szintén nagyban hozzájárul a család békés együttéléséhez.