Szintet lépett a Masterplast, innen még nagyobb léptékben tud fejlődni

A Portfolio.hu gazdasági hírportál vezető elemzője, Nagy Viktor készített interjút Tibor Dáviddal, a Masterplast elnökével. 2019 a Masterplast történetének legjobb éve lesz, ezzel szintet lép a vállalat, ahonnan még nagyobb léptékben tud fejlődni, pénzügyileg és szakmailag is megérett arra, hogy újabb nagyobb dobásokban gondolkozzunk, mondta el a Portfolio-nak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke, akivel többek között az építőipari konjunktúráról, a klímaváltozás építőipari hatásairól, a képzett fizikai munkaerő szűkösségéről és a Növekedési Kötvényprogramban bevont források felhasználásáról is beszélgettünk.

A legfrissebb számok alapján nehéz lenne azt mondani, hogy kedvezőtlen gazdasági környezetben kell működnie a Masterplastnak. Meddig tarthat ki a konjunktúra?

Valóban támogató a gazdasági környezet a piacainkon, és ezalatt nemcsak Magyarországot értem, hanem Közép-Kelet-Európát és Nyugat-Európát, a számunkra fontos piacokat. Az azonban kétségtelen, hogy van egy általános gazdasági lassulás, ami ma már tisztán látszik az autóipari és az egyéb feldolgozóipari számokból. Viszont az is látható, hogy az a fajta korreláció, ami eddig jellemző volt az építőiparra, miszerint a feldolgozóipar gyengélkedését néhány hónapos késéssel követték az építőipari statisztikák is, most mintha nem működne, és az elemzők is úgy látják, hogy ezek a trendek valamelyest kettéváltak. A feldolgozóipar és az ebben érdekelt vállalatok valószínűleg lassulni fognak a következő időszakban, de közben a fogyasztás bővül, a jövedelmi szintek nőnek, a bérnövekedési ütem maximum lassulni fog, de nem áll meg. Ezáltal nagyon érdekes jelenség, hogy az ipari lassulás sem a kereskedelemben, sem a szolgáltatásokban, sem a mezőgazdaságban vagy az építőiparban nem okoz negatív hatást. Úgy látjuk, hogy az általános gazdasági környezet most még kedvező, ez egy picit hűlni fog, de ez az építőipart kisebb mértékben fogja érinteni.

 

Meddig tarthat ki a kedvező építőipari konjunktúra?

Úgy látjuk, hogy Magyarországon 2021 végéig nagyon jó lesz a hőszigetelőanyag-ipar, de az építőipar egésze is lendületben marad a következő két évben. Nagyon sok projekt a tervezettnél lassabban valósul meg, a krónikus kivitelező- és szakemberhiány miatt. Ha az újlakás-építést nézzük, a már folyamatban lévő kivitelezések többnyire még 5 százalékos áfával futnak végig, és várhatóan 2020-ban, illetve jónéhány csak 2021-ben lesz befejezve. Ilyen értelemben a lassulás, ami majd látható lesz az új építési engedélyek kiadásánál vagy a megkezdett projekteknél, az építőanyag keresletre a következő években még nem fog hatni. Általánosságban az építőipar Magyarországon és a régióban is folyamatosan tolódik el a felújítás irányába, mert alapvetően már nem lakásszámproblémáról beszélünk, hanem lakásminőség és lakásszám megoszlási problémáról. Az újlakás-építések pedig az embereket bevonzó gazdasági-társadalmi központokban, Győr, Székesfehérvár, Budapest, Pest-Megye, Kecskemét, Debrecen tengelyen összpontosulnak. Ezek a régiók továbbra is egy erősebb újlakás-építési adatot fognak produkálni, az ország többi része várhatóan gyengébb lesz. Közép-Kelet-Európában ezek a trendek hasonlók, ott sincs népességbővülés, ott sincs már krónikus lakáshiány, de alapvetően a városi, kényelmes, modern lakásokból messze nincs annyi, mint amekkora az igény, akár a felsőoktatás, akár a városba költözők részére. Egy erős újlakás-építési trend a régióban is megfigyelhető, de egész Európára érvényes, hogy a felújítás sokkal nagyobb jelentőséget kap a következő években.

 

 

Tibor Dávid Fotó: Leskó Tamás

 

Az építőiparban kritikus a munkaerőhiány, ti hogy látjátok, mennyire nehéz megtartani az alkalmazottakat, vagy új munkaerőt találni?

Azzal, hogy az általános ipari konjunktúra lassul, a várakozási és bizalmi indexek az iparban valamelyest esnek, az automatizálás terjed, ezért a munkaerő-felvétel és a beruházási kedv is csökken ezen iparvállalatok körében. Ezért azt látjuk, hogy a munkaerőpiaci nyomás a fél évvel ezelőttihez képest kicsit enyhült. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne szűkös a képzett munkaerő elérhetősége, különösen szakág-specifikusan az építőiparban a kivitelezői szektorban óriási a munkaerőhiány. Mivel a frissen végzett építőipari szakemberek száma nagyon alacsony, kevés burkoló, kőműves és ács kerül ki az iskolákból. Sajnos ezek a szakmák továbbra sem népszerűek, annak ellenére sem, hogy ma már sok diplomás fiatalhoz képest biztos, hogy többet tud keresni egy pályakezdő építőipari szakember. Ezért a szektornak nincs más választása, mint hogy magas minőségű, gyorsan és egyszerűen felhasználható építő anyagokkal dolgozzon, azaz növelje a termelékenységét. A munkaerőpiacon azt látjuk, hogy a számunkra fontos kulcspozíciókat be tudjuk tölteni, de ebben az is benne van, hogy nagyobb létszámfejlesztésünk Magyarországon az elmúlt időszakban nem volt. Közép-Kelet-Európában mindenhol a magyarhoz hasonló a helyzet, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, de Ukrajnában is küzdünk azzal, hogy megfelelő számban és minőségben tudjunk új kollégákat alkalmazni. Mostanra Szerbiában, a Vajdaságban is elmúltak azok az állapotok, amikor könnyen tudtunk bővíteni. Az elmúlt egy évben majdnem 200 főt vettünk fel Szabadkán, és a második 100 már nagyon nehezen ment.

 

Kinek lenne a feladata a képzés? Állami vagy vállalati feladat?

A képzésnek van egy állami oldala, az állam is próbálja terelni a fiatalokat a szakmunka irányába, a képzésben a kivitelező cégeknek és az építőanyag-gyártóknak is fontos szerepük lehet. Mi is együttműködünk közép és felsőoktatási intézményekkel, előadásokat, képzéseket tartunk. Az építőipar gyorsan fejlődik, modernebb eszközöket és anyagokat használ, és ezeket a fiatalokhoz el kell juttatni. De magát a pályaválasztást, hogy valaki büszkén és tudatosan akarjon kőműves vagy burkoló lenni, azt nehezen tudjuk befolyásolni, és a mai fiatalok között sajnos kevesen vannak, akik a fizikai munkában látják a jövőjüket.

 

Legutóbbi gyorsjelentésetekben arra panaszkodtatok, hogy a csapadékos május és a forró június is hátráltatta az építőipari beruházásokat. A Masterplast is érzi már a klímaváltozás hatásait?

Alaposan megváltozott a szezonalitásunk, míg régebben a tél abszolút holt időszaknak számított, a nyár pedig közepes feletti forgalmakat hozott, megközelítve az őszi csúcsot, ez teljesen átalakult. Kutattuk, hogy miért, beszélgettünk más vállalatvezetőkkel is. A klímaváltozást két oldalról közelíteném meg, egyrészt az építkezések ütemezése megváltozott. Nincs igazán kemény tél, ezért a február már nagyon aktív hónap, és a december, amíg nem jön a karácsonyi zárás, szintén nagyon erős hónap. Egyedül a január az, ami gyengébb, de az is időjárásfüggő, ha nincsenek fagyok, enyhébb az idő, akkor az is jól működik. Viszont a nyár két ok miatt is kicsit holtszezonná vált: az egyik az, hogy a szakemberek az év eleje óta túl vannak terhelve, hétvégén is dolgoznak, jól keresnek, és nyáron elmennek pihenni, nyaralni. Emellett gyakran olyan hőség van, hogy technológiailag lehetetlen elvégezni bizonyos munkákat. Viszont azt várjuk, hogy a november akár az augusztusnál is erősebb hónap lehet. Ezzel a főszezonunk, ami régen az augusztus, szeptember, október volt, most szeptembertől november végéig tart. A klímaváltozásnak van még egy nagyon fontos hatása a cégre és az építőiparra. Azt látjuk, hogy az épületek hőszigetelése három ok miatt erősödik. Először is az uniós és a magyar szabályozó hatóságok ma már nem halogatni akarják az energetikai szabályozások bevezetését. 2020. január 1-jétől új építési engedély csak A+ kategóriától adható ki, azaz az újonnan épülő házak rendkívül jól szigeteltek lesznek. A másik, hogy az emberek felismerték, hogy a hőszigetelés a meleg ellen ugyanúgy véd, mint a hideg ellen. Ezért nemcsak télen spórol az ember rengeteg fűtési költséget, hanem lassan nyáron a klíma áramszámlájában nagyobb lesz a megtakarítás egy jól hőszigetelt házban. Enyhébbek lettek a telek, de forróbbak a nyarak, ezáltal a szigetelés fontossága felértékelődött. A harmadik, hogy az emberek egyre környezettudatosabbak, tenni akarnak a klímaváltozás ellen és emiatt is csökkenteni akarják az energiafelhasználást. Ezért a hőszigetelőanyag-gyártás nagyon kedvező pozícióban van, hiába lassul a tégla, a cserép vagy a vakolat felhasználása, a hőszigeteléseknél érzékelünk egy olyan folyamatot, hogy az átlagos szigetelésvastagság már meghaladta a 12 cm-t, és véleményünk szerint ez 50 százalékkal fog nőni a következő öt évben. Már ma is sokan azt mondják, hogy 20 cm-es vastagságú homlokzati lap kell, és nem az alap fehér polisztirolt, hanem magasabb hőszigetelő képességű grafitos terméket választják. A vastagságok növekedése miatt ugyanakkora felület mellett 50 százalékos piacbővülést várunk a következő években és ez egy hatalmas ugrás.

 

Polisztirolgyártó cégben szerzett részesedést júniusban a Masterplast. Mit vártok a T-Cell-együttműködéstől?

Számunkra ez az együttműködés azt jelenti, hogy megnőtt a gyártói hátterünk, a T-Cell kapacitásával meg tudtuk duplázni azt a polisztirol-mennyiséget, amit egy évben értékesíthetünk. Ezzel a magyar piacon a top 3 szereplő egyike lettünk, és logisztikailag is a Szabadka, Zalaegerszeg, Hajdúszoboszló üzem úgy helyezkedik el, hogy ebből a háromból optimálisan el tudjuk látni a partnereinket, nem kell az egész országon keresztül szállítani. A gyártói hátterünk bővülésével a polisztirolpiacon betöltött szerepünk megerősödik és az értékesítés előtt új lehetőségek nyílnak. Az akvizíció révén máris új vevői kapcsolatokat alakíthattunk ki és tovább erősödtünk az országos lefedettségű nagy partnereinknél.

 

A Masterplast számaiban mikor fog lecsapódni az együttműködés pozitív hatása?

A középtávú terveinkbe nincs belekalkulálva ennek az akvizíciónak a hatása, ez pluszban fog jelentkezni. A T-Cell akvizíció jeleit kisebb mértékben már az év második felében látni fogjuk, amikor novemberben bemutatjuk az új stratégiai számainkat, azokat majd ezt figyelembe véve felfelé korrigáljuk.

 

Hogyan látjátok a termelés alakulását a szabadkai és a káli üzemben a következő időszakban?

A káli üzemben az új gépnek a technológiai üzembe állása hosszabb folyamat volt, mint terveztük. Ez az első félévben inkább negatívan hatott, az új gép nem tudott érdemben mennyiséget kibocsátani, de a bővített létszám munkaerőköltséget, a tesztüzemek pedig alapanyag-költséget jelentettek. Most tartunk ott, hogy stabilan beállt a technológia, ennek pozitív hatásait a második félévben és azt követően érzékelni fogjuk. A jövő év elejétől már nagyobb kibocsátással és hatékonyabb termeléssel számolunk az üzemben. Szabadka már idén is pozitívan járul a csoport eredményéhez, és folyamatosan javulnak a gyártási számaink. Jelentős az üvegszövetgyár hatása, de azt is látjuk, hogy ez 2020-ban még erőteljesebb lesz. Az idén várható 80 millió négyzetméter körüli kibocsátással szemben, jövőre már 100 millió négyzetméter gyártását tervezzük, nagyjából hasonló munkaerő- és központi költségszint mellett. Ez 25 százalékos növekedés, és reményeink szerint ez az eredménysoron ennél is markánsabban végig fog futni. Az első teljes kapacitással termelő hónapunk a szeptember, a jövő év viszont már végig ezzel a kibocsátással futhat. Úgyhogy optimisták vagyunk, és ami jó hír, hogy az üvegszövet iránti igény folyamatosan növekszik. Jelenleg a teljes gyártott mennyiséget elővételben értékesítjük, és azzal a kihívással kellett megbirkózunk, hogy idén végig allokációt kellett folytatnunk partnereink felé, és féken kellett tartanunk az újabb vevők behozatalát. Ez jövőre megváltozik.

 

Masterplast szabadkai üzem Fotó: Masterplast

 

Nemrég eladta osztrák leánycégét és bezárta a moldáv leánycégét a Masterplast. Terveztek további átalakításokat a régiós operációban?

Fontos célja volt a múlt évnek és az idei első félévnek, hogy minden nem működő vagy nem jól működő területet bezárjunk. Némelyiket már csak technikailag kellett megszüntetni, a moldáv operáció például hosszú évek óta inaktív volt, de minden ilyen, a múltból cipelt terhet szerettünk volna magunk mögött hagyni. Ezzel a nyolc országgal, ahol jelenleg leányvállalatot üzemeltetünk, stabilan számolunk a következő stratégiai időszakban. Új belépés pedig abban az esetben lesz indokolt, ha stratégiai partner kapcsolatot tudunk létesíteni, vagy akvizíciós lehetőség adódik. A terjeszkedésünk fókusza Európa, és azon belül főként Nyugat-Európai lehetőségeket vizsgálunk.

 

A Masterplast B+ minősítést kapott a Scope Ratingstől, ezzel megfelel azoknak a kritériumoknak, amit az MNB támaszt a Növekedési Kötvényprogramban való részvételre. Hogyan értékelitek ezt a minősítést?

Ez a besorolás egy szükséges feltétel ahhoz, hogy a kötvényprogram által megváltoztassuk a Masterplast finanszírozási struktúráját, csökkentsük a finanszírozási költségeket, és egy hosszú távú forrást kedvező áron és kondíciók mellett kössünk le. Örülünk annak, hogy teljesítettük ezt a feltételt, de véleményünk szerint a Scope nagyon konzervatív volt, aminek az oka az ő szemükben az iparági kitettség, az hogy építőanyag-gyártók vagyunk, illetve hogy Közép-Kelet-Európa a fő piacunk. Azzal a véleménnyel nem feltétlenül értünk egyet, hogy nem vagyunk kellően diverzifikáltak, mert szerintem más építőanyag-gyártókhoz képest több területen és termékben vagyunk érdekeltek, de olyan értelemben igaz ez a megállapítás, hogy számunkra az építőipar jelenti az elsőszámú fókuszt. Ők azt jelezték vissza, hogy alapvetően jók a jelenlegi számaink, de a jövőbeni kilátásainkat a stratégiai terveinkhez képest jelentősen diszkontálták. Bízom benne, hogy rá tudunk cáfolni erre az óvatosságra. Most az a lényeg, hogy van egy induló minősítésünk, ami megfelel a céljainknak, és az sokkal pozitívabb üzenet, ha egy év múlva azt látja a Scope, hogy hozzuk az általunk tervezett számokat, és akkor egy kategóriával feljebb lépünk.

 

Akár 6 milliárd forintnyi kötvényt is kibocsáthat a Masterplast a Növekedési Kötvényprogram keretében. Min múlik a volumen? Pontosan mire fordítja a vállalat a befolyó forrást?

Alapvetően óvatosabbak akartunk lenni, nem szerettük volna, hogy az eladósodottsági mutatónk túl magas legyen, ezért céloztunk meg 6 milliárd forintos kötvénykibocsátást, és szeretnénk a maximális összeget lehívni. A felhasználás tekintetében vizsgálni fogjuk a finanszírozás újra strukturálásának lehetőségét, és a kedvezőbb feltételrendszer kialakítását költségben és időtávban is. Illetve ami fontos célja a forrásbevonásnak, hogy mozgásteret teremtünk magunknak az ezután következő beruházásainkra, amik még nincsenek abban a fázisban, hogy belekerülhettek volna a Scope-nak elküldött anyagba. Viszont mivel láttuk, hogy nagyon nagy az igény és az érdeklődés az NKP iránt, nem szerettünk volna több hónapot várni, amíg a terveink konkretizálódnak.

 

Tibor Dávid Fotó: Leskó Tamás

 

Milyen kamat mellett bocsáthat ki kötvényeket a Masterplast?

A mostani előjelzéseink szerint a konstrukció teljes költsége a jelenlegi banki hiteleink forrásköltsége alatt lehet. A Raiffeisen a tanácsadónk a kötvénykibocsátásnál, részben a Raiffeisennél lévő hiteleinket váltjuk ki kötvényekkel, a kötvénykibocsátás a banknak is fontos, főként banki vásárlókra számítunk a vállalati kötvényünknél.

 

A Scope stabil marzsokat vár a Masterplastnál, miközben a menedzsment folyamatos hatékonyság. és profitabilitás-javulást kommunikál.

Ebben nem értünk egyet a Scope megállapításaival. Ők az iparág miatt is nagyon óvatosak voltak, miközben a szektor köszöni szépen, jól van. Ha a jövőben gyengébben teljesítene, akkor is tudnak nőni a marzsaink, mivel nő a kibocsátásunk és a gyártási hatékonyságunk.

 

A hitelminősítő egy olyan árháborúról is ír az elemzésében, amit az iparág nagyobb szereplői indíthatnak el, és aminek az lehet az eredménye, hogy a Masterplast bevételei eshetnek, piaci részesedése jelentősen csökkenhet.

Általánosságban, ha az építőipar zsugorodik, akkor a gyártók közül a nagyok maradnak talpon. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a Masterplast például az üvegszövet termékszegmensben piacvezetők egyike Európában. Ha téglát gyártanánk, és mondjuk a Wienerbergerhez hasonlítanának minket, akkor igaz is lenne a megállapítás a sérülékenységünkkel kapcsolatban, de az üvegszövet- és a polisztirolpiacon a Masterplast a nagyobb szereplők közé tartozik.

 

És a Masterplast, mint nagyobb szereplő indíthat ilyen árháborút?

Jelenleg még semmilyen szempontból nem kezdett el szűkülni az építőipar, ami egyébként az előző válságot követően, 2009-2010-ben éles árháborút hozott, és amire néhány gyártó úgy reagált, hogy a csökkenő piacion igyekezett megtartani a volumenét, ezáltal növelni a szeletét. Mi továbbra is azzal számolunk, hogy 2021 végéig bővülni fog a piacunk. Lehetőségként tekintünk arra, hogy a kisebb szereplőket méretünknél fogva kiszoríthatjuk egy agresszívabb árpolitikával. Azonban alapvetően nem merre a forgatókönyvre készülünk, mert az üvegszövet piac európai szinten szépen bővül, hiába fog csökkenni az építőipar volumene, a háló-erősítést egyre több helyen használják. Nemcsak a homlokzati hőszigetelő rendszereknél, hanem bővülő felhasználás mellett az épületek számos pontján alkalmazzák a felületek megerősítésére. Olyan mértékben bővül ezeknek a modern termékeknek a felhasználása, hogy nem tartok attól sem itt, sem a polisztirolnál, hogy piaccsökkenéssel kellene szembe néznünk. Az a jó hír, hogy a számunkra fontos termékkörök kilátásai egy szűkülő építőipar esetében is jobbak, mint az általános építőanyagoknak.

 

A Masterplast árfolyama 11 százalékot emelkedett idén, miközben a BUX csak hármat. Szerinted ez minek tudható be?

Azt gondolom, hogy a szereplők egyre inkább kezdik beárazni a Masterplast esetében az építőipari konjunktúra pozitív hatását, amik negyedévről negyedévre látszanak a számainkban. Másrészt azt, hogy ez a vállalat oda jut el, hogy 2021-re a termékeinek több mint felét maga fogja gyártani, ez pedig nagyon pozitív hatással van az eredményességre. Ráadásul a befektetők értik és látják azt, hogy a következő két évben függetlenül a magyar építőipari konjunktúrától vagy lassulástól elég jók a cég kilátásai. Én egyébként nem vagyok elégedett ezzel az árfolyam-emelkedéssel. Hiszek abban, hogy ebben további tartalék van, negyedévről negyedévre erős számokat fogunk hozni, az osztalékfizetési tervvel, a jövőre vizionált növekedési dinamikával szerintem az árfolyamban még jelentős tartalék van.

 

 

A nagy bejelentéseken, a beruházások, a középtávú stratégia, az emelkedő osztalékpálya bejelentésén már túlvagyunk. Mi lehet a következő trigger, ha most kellene meggyőzni a befektetőket a Masterplastról, mit mondanál, mi most a sztori?

Két dolgot emelnék ki. Az egyik az, hogy folyamatosan fejlődünk gyártóként, ami miatt a vállalat profitabilitása folyamatosan nő, ez a növekedés pedig egy kicsit függetlenít minket az iparági hatásoktól. Egy romló építőipari környezetben is minimum meg tudjuk őrizni a marzsszintet, de inkább növelni tudjuk azáltal, hogy egyre jelentősebb szereplők vagyunk. A másik, hogy az építőiparon belül egy olyan szegmensekben vagyunk jelen, ami egy kicsit külön történet. Jó helyre tettük le a voksainkat az elmúlt években és az üvegszövet háló alkalmazásának szélesedése, valamint a polisztirol vastagodása és folyamatos felértékelődése függetlenné tett minket attól, hogy hány új lakás épül. Az építőipar pillanatnyi állapotától függetlenül megvannak nálunk a növekedési faktorok, és az eredménytartalékok is ott vannak. A Masterplast eljutott egy olyan szintre, hogy gyakorlatilag újra a 2007-2008-as csúcséveinknél idén jobb évünk lesz. 2019-et a vállalat történetének legjobb évének várom. De ez nem valaminek a teteje, az igazi sztori a Masterplastban az, hogy ezzel léptünk egy szintet, és erről a szintről még nagyobb léptékben tudunk fejlődni. Ehhez megvan a stabil és relatív fiatal csapatunk, a kulcspozíciókban 40-es éveikben járó, de már több mint 10 éve a Masterplastnál dolgozó munkatársakat alkalmazunk, jó a menedzsmentünk, és pénzügyileg is, szakmailag is megértünk arra, hogy újabb nagyobb dobásokban gondolkozzunk. Nem egy kifutóban lévő növekedési pályáról van szó, hanem egy olyan vállalatról, amelyik ezekkel a sikerekkel megerősödött annyira, hogy ismét szintet tudjon lépni. Hála istennek a külföldi terjeszkedés a génjeinkben van, mert 2001 óta a nemzetközi piacon dolgozunk. A Masterplast első nagy növekedési időszaka óta sok tapasztalattal gazdagodtunk, ezáltal ma egy második fejlődési hullámot sokkal okosabban, rutinosabban fogunk tudni megvalósítani.