Mit nyerhetünk a hőszigeteléssel?

Helyzetkép a hazai lakásállomány energia-hatékonyságáról

Magyarországon a szigetelési kultúrát az elmúlt 10 évben az építési és energetikai szabályok szigorodása mozgatta. Az új építésű épületek már megfelelő szigeteléssel készültek és az elmúlt években a felújítások során alkalmazott szigetelések is hatékonynak mondhatók. De a teljes épületállomány tekintetében továbbra is alacsony a megfelelő szigeteléssel rendelkezők aránya, az épületek közel 70 százaléka szigeteletlen. A Magyarországon jelenleg érvényes energetikai követelmény új lakóingatlanoknál a BB kategória, ami 100 kWh/m2/év fogyasztási értéket jelent. Az ország teljes lakásállományának átlaga azonban az FF kategóriába esik, ami 200-250 kWh/m2/éves fogyasztási szintnek felel meg. A 60-as 70-es években épült „Kádár Kocka” házak a GG, a 80-as 90-es években épült házak FF, míg a 20 éves házak körülbelül a DD kategóriában vannak. Számításaink szerint, aki egy 100 m2-es FF kategóriájú épületben lakik, az bele tud férni a fogyasztásával a rezsicsökkentett szintbe, ám ebben az energetikai számításban csak a lakás alapvető működtetéséhez szükséges energiaszükséglet van benne, a hűtés, fűtés, és használati melegvíz. Ez a normatíva azonban messze nem fedezi a valós igényt, mert számos egyéb fogyasztás is keletkezik a lakásban vagy akár a lakáson kívül is. Valójában legalább a BB szintű épületek tulajdonosainak van csak esélyük arra, hogy a fogyasztásukat a rezsicsökkentéssel támogatott szint alatt tartsák.

A szigetelés egyre gyorsabban megtérülő beruházás

A válasz attól függ, hogy ki honnan indul, milyen épületben lakik, mekkora az energiafogyasztása és mennyire veszi komolyan a szigetelést. Az teljes biztonsággal kijelenthető, hogy a szigetelés egyre gyorsuló megtérülésű beruházássá válik. Ez eddig átlagosan 10 éves időtartam volt, mostantól ez jelentősen rövidülhet, de a valós idő minden épületnél egyedi.

Ingatlanpiaci megközelítéssel akár azonnali megtérülésről is beszélhetünk, hiszen egy nagyobb likviditású ingatlanpiaci környezetben lévő épület esetén a szigetelésre fordított beruházás összege azonnal beépülhet az ingatlan árába. Az alacsony energiafogyasztású-jól hőszigetelt épület értéktartó, könnyebben és gyorsabban értékesíthető lesz.

A most bejelentett szabályváltozások szerint a támogatott energiamennyiség feletti fogyasztást piaci áron kell fizetni, vagyis az áram esetében várhatóan jelenleg a kedvezményes ár 6,5 szeresét, míg a gáz esetében a rezsicsökkentett ár közel 9 szeresét kell majd kifizetni. Egy 150 m2-es FF-es energetikai besorolású ház esetében, változatlan fogyasztás mellett a havi rezsi 130-180 ezer forinttal is nőhet, ami már nagyon fájdalmas. A villanyszámla esetében egy korábbi 18-20 ezer forint közötti számla összege 75.000 – 88.000 közé emelkedik, a gázszámla korábbi 24 ezer – 26 ezer forintról 83.000 – 99.000 forint közé ugrik. A szignifikáns, 3-5 szeresére ugró rezsiköltség növekedés ellen egyedül az energiamegtakarítás tudja megvédeni az embereket, aminek a hőszigetelés az egyik kulcseleme.

https://forbes.hu/penz/rezsi-tablazat-rezsicsokkentes-dragulas/

Egy jó szigetelés a rezsiköltséget is csökkentheti

Egy jó termikus burok megfelelő vastagságú hőszigeteléssel és jó nyílászárókkal, 50-60 százalékkal csökkenti az épület energiaigényét. Modern épületgépészeti megoldások segítségével ezek az alacsony energiaigényű épületek jóval hatékonyabban fűthetők-hűthetők, aminek köszönhetően akár 70-80 százalékkal is kevesebb energiát igényelhet az épület alapfunkcióinak (fűtés, hűtés, és használati melegvíz) ellátása. A jó szigetelés jelentősen támogatja az energiafelhasználás csökkentését, a fogyasztás az átlagszint alatt maradhat, és a rezsiszámla a támogatott díjak mellett fizethető.

A távfűtéses lakások szigetelése is fontos 

A panelprogramokon keresztül felújított épületek korábban szigetelve lettek és lecserélték a nyílászárókat is. Ezek az akkor jellemző 5-8 cm vastagságú szigetelést kapták, ezért az újra szigetelésük hamarosan időszerű, míg a programból kimaradt épületek miatt a támogatási rendszer újraindítása szükségszerűvé válik. Jelenleg a távfűtési rendszer esetében még nem ismerjük a szabályozást, de ha hasonló fogyasztási szinteken fogják meghatározni a támogatott energiamennyiséget, akkor a panelprogramban felújított lakások az alapfogyasztásukkal a kedvezményes zónában maradhatnak, ám a lakásokban működő extra fogyasztókkal itt is könnyen átléphetik a határt. A nem szigetelt távfűtéses épületek energiafelhasználása pedig biztosan túllép az átlagos fogyasztáson.

Európában már korábban megugrott a kereslet 

A szigetelőanyagok iránti kereslet egész Európában folyamatosan bővült az elmúlt években, és a trend tovább erősödött az energiaárak elszállásával. Drasztikus piaci ugrásokat eddig azokban az országokban lehetett tapasztalni, ahol állami ösztönző rendszerekkel is élénkítették a folyamatot. Jó példa erre a már említett adókedvezményes támogatási program, ami igazi szigetelési lázat hozott Olaszországban.

Azt prognosztizáljuk, hogy az energiaválság drasztikusan fogja élénkíteni a szigetelési piacot egész Európában, mivel megkerülhetetlenné vált az épületek hőszigetelése. A Masterplast folyamatosan fejleszti a hőszigetelő anyag gyártási kapacitását, és szélesíti a gyártott típusok szortimentjét. A fentiek alapján bővülő keresletre készülünk, ennek kiszolgálására 2023-ban két új szigetelőanyag gyártó üzemünk kezdi meg a működését. Szabadkán XPS zártcellás polisztirol gyártás indul, míg Olaszországban EPS-Hungarocell polisztirol gyártást létesítünk. A jövő tekintetében további szigetelőanyag gyártó beruházások lehetőségeit is vizsgáljuk.